2024 első három hónapja alatt jelentős változásokat tapasztalhattunk a magyarországi rádióhallgatottság terén. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss adatai szerint, mind az országos, mind a budapesti hallgatottsági listák élén jelentős elmozdulások figyelhetők meg.
Országos napi rádióhallgatottság – top 10 (2024 január-március)
Az országos szintű adatok alapján a Retro Rádió vezeti a listát 1 886 900 hallgatóval, amely megerősíti, hogy a retró zene továbbra is nagy népszerűségnek örvend a magyar közönség körében. Következik a Rádió 1, 1 459 600 hallgatóval, amely a modern slágereket preferáló hallgatók körében népszerű. A Kossuth Rádió a harmadik helyen áll 1 096 760 fővel, mely a hírek és talk show műsorok kedvelőinek elsődleges választása.
Ezeken a csatornákon kívül a Petőfi Rádió és a Sláger FM is jelentős hallgatói bázissal rendelkezik, illetve a listán szerepelnek még a Dankó Rádió, Best FM/Rádió M, Bartók Rádió, Hír FM, és az InfoRádió, amelyek különböző zenei és hírműsorokkal célozzák meg az eltérő ízlésű hallgatókat.
Budapesti napi rádióhallgatottság – top 10 (2024 január-március)
Budapesten a Retro Rádió szintén dominál 343 270 hallgatóval, míg a Rádió 1 itt is a második 265 400 fővel. A Kossuth Rádió a fővárosban is népszerű, 128 130 hallgatóval. Érdekes módon, a Budapesti listán a Sláger FM és a Petőfi Rádió is szerepel, bár ez utóbbi kisebb hallgatói számmal. A további helyeken a Dankó Rádió, Best FM/Rádió M, Bartók Rádió, Hír FM és az InfoRádió található, amelyek szintén fontos szereplői a budapesti rádiópiacnak.
Értékelés és Kilátások
Az adatok alapján látható, hogy a magyar rádióhallgatók továbbra is preferálják a zenei és hírműsorokat kínáló adókat. Az országos és a budapesti rádiópiac is stabilnak tűnik, bár a hallgatói számok változása jelzi a piaci dinamikát és a médiafogyasztási szokások változását is. A rádióadók közötti verseny továbbra is élénk, ami hozzájárul a műsorok minőségének folyamatos javulásához.
A jövőben várhatóan a digitális platformok további térnyerése mellett a hagyományos rádiózás is megőrzi majd jelentőségét, különösen az idősebb korosztály körében, akik hűségesek maradnak a megszokott formátumokhoz. A rádiók adaptációs képessége és a tartalmi innováció így kulcsfontosságú tényező lesz a piaci pozíciók megőrzése és a hallgatói bázis bővítése szempontjából.
