Az amerikai törvényhozók újabb szankciók bevezetésén dolgoznak a Huawei és annak beszállítói ellen, tovább nehezítve a cég helyzetét a globális félvezetőpiacon. A Huawei már 2020-ban felkerült az USA Kereskedelmi Minisztériumának “Entity List”-jére, amely megtiltotta a vállalatnak, hogy amerikai technológiai cégekkel üzleteljen. Azóta újabb exportkorlátozások léptek életbe, amelyek megakadályozzák, hogy a Huawei a legfejlettebb csipeket beszerezze olyan gyártóktól, amelyek amerikai technológiát használnak. Az USA ezen kívül megtiltotta a holland ASML cégnek, hogy extrém ultraibolya litográfiai (EUV) gépeket exportáljon Kínába, ami jelentősen korlátozza a kínai félvezetőgyártást.
A szankciók hatása különösen látványos a Huawei okostelefonjainál. A P50, Mate 50 és P60 modellek mind olyan Snapdragon lapkákat használtak, amelyeket módosítani kellett, hogy ne legyenek kompatibilisek az 5G technológiával. Ez hátrányt jelentett a Huawei számára, miközben a versenytársak fejlett 5G-s csipekkel dolgoztak. A kínai SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation), Kína legnagyobb félvezetőgyártója, tavaly mégis nagy lépést tett, amikor a Huawei számára gyártott Kirin 9000s processzort 7 nm-es gyártási technológiával állította elő. Bár ez elmarad az Apple és Qualcomm által használt 3 és 4 nm-es csipektől, mégis képes volt egy 5G-képes lapkát előállítani.
Azonban a gyártási technológia jelent problémát. A SMIC 7 nm-es csipjeit régebbi DUV (mély ultraibolya) litográfiával készíti, amely nem tud olyan apró tranzisztorokat előállítani, mint az EUV technológia, amely 5 nm-es vagy annál fejlettebb csipek gyártásához szükséges. Bár vannak hírek arról, hogy a SMIC képes lehet 5 nm-es csipeket előállítani DUV technológiával és a “többszörös benyomás” technikával, ez jelentős hibaaránnyal járhat, és drágábbá teheti a gyártást.
Az amerikai törvényhozók most tovább szigorítanák a szankciókat. A Kereskedelmi Minisztérium megvonta az engedélyeket, amelyek lehetővé tették a Qualcomm számára, hogy 4G-s Snapdragon lapkákat szállítson a Huawei-nek, és akár 120 kínai vállalat is felkerülhet az “Entity List”-re. Ez a Huawei számára tovább csökkentheti az amerikai technológiákhoz való hozzáférést, beleértve a csipgyártó gépeket és más létfontosságú technológiákat. A cél, hogy megakadályozzák, hogy Kína fejlett félvezetőgyártási kapacitást fejlesszen ki, amelyet katonai célokra is felhasználhatna.
Az amerikai törvényhozók aggodalma az, hogy Kína közelebb kerül az önellátáshoz a fejlett csipgyártásban, ami veszélyeztetné az USA technológiai fölényét, különösen a katonai iparban. Bár a kínai kormány bírálta az USA-t, túlzott nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, az amerikai szankciók célja nemcsak a Huawei meggyengítése, hanem annak megakadályozása is, hogy Kína hozzáférjen a legfejlettebb csipekhez, amelyeket katonai technológiában alkalmazhatna.
