Az OpenAI társalapítója, Ilya Sutskever a Vancouverben megrendezett NeurIPS konferencián jelentette be, hogy a mesterséges intelligencia jövőjében az előzetes betanítás (pre-training) háttérbe szorulhat. Ennek oka az adatok korlátozott hozzáférhetősége, amely az eddigi MI-fejlesztési stratégiák újragondolását követeli meg.
Az adatok végesek, a mesterséges intelligenciának új irányba kell lépnie
A jelenlegi MI-modellek, mint a GPT, hatalmas mennyiségű szöveges adaton alapulnak, amelyek forrása leggyakrabban az internet, könyvek és egyéb tartalmak. Sutskever szerint azonban elértük az „adatcsúcsot”: az elérhető, új adatforrások kiapadóban vannak, mivel az internet nem végtelen. Az adatok csökkenését a fosszilis tüzelőanyagok fogyásához hasonlította, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése a hagyományos módszerekkel már nem fenntartható.
A megoldást a következő generációs MI-modellek jelenthetik, amelyek nem előzetes betanításon alapulnak, hanem „autentikus ügynökökké” válnak. Ezek a rendszerek képesek lesznek önálló döntéseket hozni, logikai gondolkodással megoldani komplex feladatokat, és emberi beavatkozás nélkül lépni kapcsolatba szoftverekkel.
Gondolkodó rendszerek és a társadalmi kérdések
A hagyományos MI-modellekkel szemben, amelyek főként mintázatillesztésre épülnek, az új rendszerek logikai lépéseken keresztül „gondolkodnak”, akárcsak az emberi agy problémamegoldás közben. Ez a fejlesztés forradalmasíthatja az iparágat, azonban számos társadalmi és etikai kérdést is felvet.
A konferencián az egyik résztvevő feltette a kérdést, hogy lehetne-e a mesterséges intelligenciának emberi szabadságjogokhoz hasonló mechanizmusokat biztosítani. Sutskever nem adott konkrét választ, de hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések szabályozási kereteket és mélyebb társadalmi vitát igényelnek. Bár felmerült a mesterséges intelligenciák „jogainak” lehetősége, Sutskever szerint a technológiai fejlődés olyan gyors és kiszámíthatatlan, hogy egy ilyen forgatókönyv végkimenetele egyelőre bizonytalan.
