Egy friss Eurobarometer felmérés szerint jelentős eltérések vannak az Európai Unió országaiban azzal kapcsolatban, mennyire fogadják el a mesterséges intelligencia (MI) használatát a munkahelyeken. Az EU-s átlag szerint a megkérdezettek 67%-a pozitívan értékeli az MI-t és a digitális technológiákat a munkakörnyezetben, míg 29% szkeptikus. Magyarországon azonban csak 62% támogatja az MI használatát, míg 30%-nak negatív véleménye van.

Hogyan viszonyulnak az európai országok az MI-hez?

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes országokban hány százalék támogatja, illetve ellenzi az MI munkahelyi használatát:

# Ország Pozitív vélemény (%) Negatív vélemény (%) Bizonytalan (%)
1 Finnország 82 11 4
2 Svédország 78 12 6
3 Dánia 76 16 6
4 Málta 76 18 6
5 Hollandia 72 22 6
6 Spanyolország 72 23 5
7 Luxemburg 70 22 8
8 Ausztria 70 21 9
9 Belgium 69 24 7
10 Németország 70 25 5
11 Ciprus 69 22 9
12 Írország 68 25 7
13 Szlovákia 67 18 10
14 EU átlag 67 29 4
15 Szlovénia 66 27 7
16 Csehország 64 29 7
17 Görögország 64 25 9
18 Olaszország 64 30 6
19 Bulgária 63 28 9
20 Lettország 63 32 5
21 Magyarország 62 30 8
22 Lengyelország 62 28 10
23 Franciaország 59 27 15
24 Litvánia 58 30 12
25 Portugália 58 34 9
26 Horvátország 50 41 9
27 Románia 50 41 9

Miközben Finnország (82%) és Svédország (78%) a legnyitottabb az MI munkahelyi alkalmazására, Magyarországon (62%) az elfogadottság alacsonyabb, míg Horvátország és Bulgária a legszkeptikusabb.

Főbb aggodalmak az MI-vel kapcsolatban

Bár az MI egyre nagyobb szerepet játszik a munkahelyeken, sok munkavállaló adatvédelmi és átláthatósági kérdéseket vet fel.

  • 84% szerint az MI túlzott ellenőrzést jelenthet, és veszélyeztetheti a személyes adatokat.
  • 82% fontosnak tartja, hogy legyenek egyértelmű szabályok az MI munkahelyi használatára.
  • 77% szerint az alkalmazottakat is be kell vonni az MI-alapú rendszerek bevezetésébe.

Milyen összegeket fektet be az EU az MI-be?

Az Európai Unió komoly összegeket fordít az MI és a digitalizáció támogatására:

  • 2 milliárd euró (kb. 825 milliárd Ft) az Európai Szociális Alap Pluszból (FSE+) a digitális képzésekre.
  • 23 milliárd euró (kb. 9,5 billió Ft) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) az MI munkahelyi integrációjára.
  • 580 millió euró (kb. 240 milliárd Ft) a Digitális Európa Programból (2021-2027) a digitális készségek növelésére.

Milyen jövő vár az MI-re a magyar munkahelyeken?

Az EU egyértelműen az MI és a digitalizáció felé halad, de Magyarországon és több más régiós országban még mindig sok az aggály és a bizonytalanság. Az MI alapú rendszerek bevezetése elkerülhetetlen, de a munkavállalók és a vállalkozások együttműködése kulcsfontosságú lesz a sikerhez.