Az élet tele van meglepő fordulatokkal, főleg ha egy olyan cég történetét vesszük szemügyre, mint a Nokia. Sokan nem tudják, hogy a világhírű technológiai óriás egyszerű kezdetekből, papírgyártásból és gumicsizma-gyártásból indult. Azóta a vállalat hosszú utat járt be, és ma már a globális technológiai piac egyik meghatározó szereplőjének számít. Kövess minket ebben a lenyűgöző történetben, amely bemutatja a Nokia útját a kezdetektől egészen a mai napig!
1865-1962: A kezdetektől az elektronikaig
Ki gondolta volna, hogy három finn cég – amelyek különböző ipari területeken működtek, mint a gumicsizmák, papírgyártás és kábelgyártás – egyesülhetnek, hogy létrehozzanak egy nagyhatású cégkonglomerátumot? A történet 1865-ben kezdődött, amikor a bányászati mérnök, Fredrik Idestam, egy fafeldolgozó üzemet nyitott délnyugat-Finnországban.
Az igazi fordulópont a Nokia történetében a második gyár megnyitása volt a Nokianvirta folyón 1871-ben. Ekkor vette fel a cég a Nokia Ab nevet, jelezve ezzel az új fejezet kezdetét. A vállalat ekkoriban papírt gyártott, amelyet a kommunikáció területén használtak, akkori formában levelek és újságok anyagának előállítására.
A 20. század elején újabb fontos fejlődési szakasz következett. A Nokia szövetséget kötött a Finnish Rubber Works-szel, amely az 1890-es években jött létre, és kezdetben gumicsizmákat és autógumikat gyártott. Ahogy a gépkocsik és a modern közlekedési eszközök iránti igény egyre nőtt, a Finnish Rubber Works szélesítette termékpalettáját, hogy megfeleljen ezeknek az új kihívásoknak. Ez a fejlődés egy újabb fejezetet nyitott a Nokia történetében, ahol a cég elkezdett ágazni a különböző iparágak felé, köztük a telekommunikációba is.
Ezt a fejlődést tető alá hozta a Finnish Cable Works megjelenése 1912-ben. Ez a vállalat később a Nokia elektronikai és kábel szolgáltatásokkal foglalkozó részlege lett, elsősorban telefon- és elektromos kábelek gyártásával foglalkozott, válaszul a kor növekvő keresletére. Az elektronikai fejlesztések terén is aktív volt, különösen a rádió- és televíziótechnológia terén.
Az 1960-as években hivatalosan is egyesült a Nokia a Finnish Rubber Works-szel és a Finnish Cable Works-szel, ezzel megalapozva a Nokia mint globális technológiai vállalat alapjait.
1963-1992: A rádiótelefónoktól a GSM-ig
A cég tovább bővítette termékpalettáját, és 1963-ban rádiótelefónokat gyártott a hadsereg és a sürgősségi szolgálatok számára. Az 1980-as évek körül a Nokia a televíziók gyártásába is belevágott, és rövid idő alatt Európa harmadik legnagyobb televíziógyártójává vált.
1987-ben az európai digitális mobiltelefon-standardot a GSM-ként fogadták el, és a Nokia óriási támogatója lett ennek a technológiának, és teljes termékpalettáját erre alapozta. 1991. július 1-jén a finn miniszterelnök, Harri Holkeri, a világ első GSM-hívását bonyolította le egy Nokia telefonnal.
Mi következett ezután? A Nokia 1011 GSM-telefon piacra dobása 1992-ben… és azóta hosszú történet következik.
1992-2011: Az első GSM-telefontól az okostelefon forradalomig
Ahogyan korábban említettük, a világ első GSM-hívását követően a Nokia 1992-ben piacra dobta a 1011-es modellt. Ez a készülék a történelem során az elsőként bemutatott GSM mobiltelefonnak számított. Az elkövetkező években a cég tovább erősítette pozícióját a mobiltelefon piacon, számos ikonikus modellel, mint a 3310-es és az 1100-as, amelyek több millió darabban keltek el világszerte.
Az új évezred hajnalán a Nokia lépést tartott a technológiai fejlődéssel és 2007-ben piacra dobta az N95-öt, amely egy korai okostelefon volt GPS-szel, 5 megapixeles kamerával és filmezési képességgel.
Egy évvel korábban, 1996-ban bemutatott Communicator sorozat, a Nokia egyik leginnovatívabb termékcsaládja volt, amely az üzleti felhasználók számára készült és már korán felismerte az okostelefonokban rejlő potenciált. A Nokia Communicator modellek jellegzetessége a teljes QWERTY billentyűzetük és nagy méretű képernyőjük volt, ami ideálissá tette őket e-mailek kezelésére és webböngészésre.
2011-ben a Nokia tovább lépett az okostelefonok útján, és bemutatta a Nokia N9-et, amely az első és a fogyasztók számára végül az egyetlen MeeGo operációs rendszert futtató telefon lett.
Egy másik készülék, az N950 is a MeeGo-t használta, de ezt csak fejlesztőknek és partnereknek szánták, így sosem került a nagyközönség elé. Az N9 különleges kialakítása és a gesztusvezérléses navigációs rendszer valóban innovatívnak számított, azonban a MeeGo rendszer korlátozott alkalmazási ökoszisztémája miatt az N9 nem tudta teljes mértékben kielégíteni a felhasználók igényeit.
Amikor a Nokia és a Microsoft közötti együttműködés kezdődött, a Nokia úgy döntött, hogy nem folytatja a MeeGo operációs rendszer fejlesztését. Ennek ellenére a MeeGo nem tűnt el végleg. A projekt fejlesztői ugyanis megalapították a Jolla nevű finn céget, ahol a MeeGo technológia alapjain továbbfejlesztették a Sailfish OS nevű, Linux-alapú operációs rendszert.
2011-2014: A Lumia sorozat és a Microsoft
2011-ben a Nokia piacra dobta a Lumia 800-at, ami a cég első Windows Phone operációs rendszerrel futó okostelefonja volt. A készülék megjelenése a Nokia és a Microsoft közötti stratégiai együttműködés részeként történt, azzal a céllal, hogy versenyezzenek az Android és az iOS dominanciájával a mobilpiaci térben. Azonban a Windows Phone rendszer, annak ellenére, hogy innovatív volt és felhasználóbarát felülettel rendelkezett, nem tudta felvenni a versenyt az Android és az iOS platformokkal.
A Microsoft 2014-ben véglegesen megvásárolta a Nokia telefonos üzletágát, azzal a reménnyel, hogy a Windows Phone rendszerét népszerűsíti és az Android és iOS platformokkal szemben erős alternatívát kínál. Ez azonban nem sikerült, és a Windows Phone sosem érte el a várt piaci részesedést.
2014-2016: A Microsoft és a Nokia útjai szétválnak
2014 és 2016 között a Microsoft továbbra is gyártott Nokia márkájú okostelefonokat, de a Windows Phone rendszer továbbra sem tudta elérni a várakozásokat, és végül a Microsoft úgy döntött, hogy szakít a mobiltelefon-gyártással.
2016-ban a Microsoft eladta a Nokia telefonos üzletágát, ami azt jelentette, hogy a két cég útja véglegesen szétvált. Ekkor a Nokia márka új kezekbe került, az új cég, a HMD Global Oy lett a Nokia telefonok új gyártója.
2016-tól napjainkig: A HMD Global és az Android
A Microsoft és a Nokia szétválása után új szereplő jelent meg a színen: a HMD Global. Ez a cég vásárolta meg a Nokia márkanév licencjogát, és 2016 decemberében bejelentették, hogy az Android operációs rendszerrel ellátott okostelefonokat és táblagépeket fognak gyártani a Nokia márkanév alatt. Az első ilyen készülék, a Nokia 6, 2017 januárjában debütált.
A HMD Global a továbbiakban is az Android platformon építkezett, és számos különböző Nokia okostelefont és táblagépet dobott piacra. A készülékek átfogták az egész árspektrumot, a belépő szintű modellektől az élvonalbeli zászlóshajó modellekig. A Nokia okostelefonok különböző mértékű sikert értek el a piacon, de a HMD Global továbbra is arra törekszik, hogy fenntartsa a Nokia hírnevét a minőség, a tartósság és az innováció terén.
A jövőben: A Nokia és a technológia
A Nokia márka túlélte a gumicsizmákat, a papírt, a rádiótelefónokat, a televíziókat, a mobiltelefonokat és az okostelefonokat. A HMD Global alatt a márka továbbra is az Android platformon építkezik, és a mobiltelefonok mellett hálózati infrastruktúrával és technológiai fejlesztésekkel is foglalkozik.
Bár a jövőt soha nem lehet teljesen előre látni, a Nokia továbbra is fontos szerepet játszik az elektronikai iparban. Ahogy a technológia tovább fejlődik, izgalmas látni, hogy a Nokia hogyan adaptálódik és milyen új innovációkkal rukkol elő a jövőben.
Amennyiben több ismereteket szeretnél szerezni, vagy jobban el szeretnéd mélyíteni a telefonok és technológia történetét, itt találhatsz további “Tudásvilág” cikkeket.
